2025. július 6., vasárnap

Vízre, ladányiak! táborunk

 A gyülekezetünk 10 fős taglétszámának különös hitlépés minden tábor. Az idei táborunkra nagy volt az érdeklődés, amiért nagyon hálásak vagyunk.

Idei témánk- a teremtéstől indulva, a bűneseten át- Noé története volt. A gyermekek nagy figyelemmel hallgatták a történeteket, a nagyobb létszám ellenére sem volt fegyelmezési gond. A történetekre énekekkel hangoltuk a gyermekeket, minden nap felcsendült a gitár és az ukulele hangja is. Munkafüzet kitöltésével, aranymondás tanításával igyekeztünk elmélyíteni az üzenetet. Jó volt hallani, hogy a korábbi táborozóink bátran énekelték az ismert dalokat. A tanítást egy mozgásos tevékenység követte, sokféle mókás, vizes, ügyességi játék került előtérbe. A gyermekek számára mindig emlékezetes az a program, ahol eláznak, vizesek lesznek. A csütörtöki napon már fürdőruhában/ nadrágban várták sokan a nagy vízi csatát, amit hangos visongatás kísért. A kézművesek sem maradhattak el. Az agyagozás, vasalós gyöngy, állatos álarc készítése maradandó emlékként kísérte haza a gyermekeket. A hét során összegyűjtött pontokat a hét végén egy kis ajándékra válthatták be a résztvevők. 

Az utolsó nap mindig egy lehetőség a kapcsolódásra a szülőkkel. Pénteken a szülőknek dióhéjban adtuk át a táborozókkal közösen a tanultakat: a bibliai történetet, igeverseket, dalokat. A szülők mindig nagy örömmel hallgatják. A kis bemutató után Komáromi Tibor lelkipásztorunk szólt a kicsikhez és nagyokhoz egyaránt, hívogatva a családokat az alkalmainkra. A gyermekek fájó szívvel búcsúztak a táborból, többen is jelezték, hogy jövőre is szeretnének jönni. 

Az én szívem tele van hálával és dicsérettel a hét eseményeire visszagondolva.

A képösszeállításunkat megtekintve beletekinthetsz a tábori eseményekbe:

2025. július 1., kedd

Kirándulás

 2025. június 28-án Magyarország egy gyöngyszemét tekinthettük meg. Ómassára utaztunk egy kellemes hűvös reggelen, ami különösen örömünkre szolgált. Első megállónk Lillafüreden volt, majd megtekintettük az újmassai őskohót. Megpihentünk a Mókusodú-réten, elfogyasztottuk az ebédünket, majd egy nagyobb körutat tettünk a Magos-kő fele, ahol gyönyörű kilátás nyílt a hegyekre. Kellemesen elfáradva tértünk haza.

"Jöjjetek, örvendezzünk az Úr előtt, ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt! Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval! Mert nagy Isten az Úr, nagy király minden isten fölött. Kezében vannak a föld mélységei, a hegyek ormai is az övéi. Övé a tenger, hiszen ő alkotta, a szárazföldet is az ő keze formálta. Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt! Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, kezében levő nyáj vagyunk." (Zsoltárok 95:1-7)

 


Képes beszámoló: