Csendesség-Kapcsolataink

Ahogy ígértem, vázlatosan a kapcsolatainkról

Csendességek igealapjai

Kapcsolataink 1. 

Szülő-gyermek kapcsolat

Ebben mindannyian érintettek vagyunk, szülőként vagy gyermekként, esetleg mindkettőben.

A szülőknek egy nagyon fontos élethivatást mutat az Ige: (csak, ha vannak szülők a láthatáron!)

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”

(Példabeszédek 22,6.)

Ez nagy kihívások elé állít bennünket, szülőket. A gyermeket korának, képességeinek megfelelően nevelni, hogy érett, önálló felnőtt, a társadalom hasznos tagja, gyermekek anyja-apja legyen.

Ebben benne van a biztatás a jóra, de a rossztól való eltérítés is. Amikor jutalmazunk, dicsérünk, akkor megerősítjük a gyermeket a jóban, amikor büntetünk, megvonunk valamit tőle, akkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy rossz utakon jár.

Amikor Mánoah felesége, Sámson (Izráel bírájának) édesanyja megtudja, hogy gyermeket kapott az Úrtól, így könyörög az Úrhoz:

„Kérlek, Uram! Istennek az embere, akit küldöttél, hadd jöjjenek el ismét hozzánk, és tanítson meg bennünket, hogy mit cselekedjünk a gyermekkel, ha majd megszületik.” (Bírák 13,8.)

Ebben a világban különösen szükségünk van eligazításra. Ebben segítségül hívhatjuk az Isten Igéjét, a Bibliát, amelyben gyakorlati tanácsokat kapunk.

Bár nem vagyunk tökéletesek, de törekszünk a gyermekeink javát szolgálni.

A gyermekekhez is szól az Ige, amelyből most 2 fontos kérést szeretnék kiemelni:

Az egyik a 10 parancsolat része: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!” (2. Mózes 20, 12.)

A tisztelet jelentése: nagyra becsül, elismeri a másik tekintélyét, értékét.

Isten ezt a Bibliában nem köti feltételekhez, hanem a szülőnek ezt meg kell adnunk, ha nem is mindig méltó rá.

A másik kérése az Igének a gyermek részére:

„Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.” Efézus 6,1.

Másik helyen: „Ti, gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek minden tekintetben, mert ez kedves az Úrban.” Kolossé 3,20.

Az engedelmesség nem könnyű dolog. A szüleink jót akarnak nekünk, jobban értik már az élet dolgait, rálátnak helyzetekre.

Abban az esetben van felmentése egy gyermeknek a kérés alól, ha a szülei rosszra buzdítják, bűnre akarják rávenni. Ismertem olyan családot, ahol a gyermeket lopni tanították, ez esetben (mivel egy parancsolat megszegésére buzdít) nem kell vakon követni a szülői tanácsot.

A Bibliában van egy rossz példa, amelyben sem a gyermekek, sem a szülő nem állt a helyzet magaslatán.

Élinek, aki főpap volt, volt 2 fia. Isten egy kisgyermeken keresztül figyelmeztette:

„Ítéletet tartok háza népén azért a bűnért, amelyről tudta, hogy fiai átkot vonnak magukra, és MÉGSEM FENYÍTETTE meg őket.” (1. Sám 3, 13.)

A 2 fiú is pap volt, de nem Isten elképzelése szerint tartották az istentiszteleteket. A példájukkal megutáltatták az emberekkel a templomba járást, az Isten tiszteletét.

A 2 fiú pedig engedetlen volt az apának és Istennek is.

Ennek számonkérés lett a következménye. Isten megbüntette mind az édesapát, mind a fiakat.

Isten szülő helyett is szülő szeretne lenni a mi számunkra.

„Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!” (Ézsaiás 49, 15.)

Mint a dajkáló anya, úgy vesz bennünket is Isten körül, mi pedig belesimulhatunk a karjaiba.

Mi pedig Isten gyermekei lehetünk mindazok, akik hiszünk benne, akik elfogadjuk, hogy a bűneink büntetését elszenvedte.

„...mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Gal 3, 26.)

„Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atyám!” (Gal4,6.)

Apukának, apucinak, édesapának szólíthatjuk a Teremtő Istent. Hűha, ez nem kis lehetőség!

Kapcsolataink 2. 

Baráti kapcsolat

Gyönyörű példáját láthatjuk a Bibliában: Dávid és Jonatán történetében(1. Sám 18, 1-5.;19,4-7.;20,1-4.; 20, 41-42. Vázlatosan, röviden ismertetni.)

Hatalmas ajándék egy jó barátság, amely felnőtt korban is elkísér.

De milyen is egy jó barát, erről nagyon sokat olvashatunk a Példabeszédek könyvében:

(Az Igéket hallgatva tedd mérlegre a barátságaidat! Vajon miben kellene még változnia, mélyülnie? Esetleg csak haverok vagytok, és csak felületes kapcsolatot ápolsz?)

1. „Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (17,17.)

A barát mindig melletted áll, különösen a nehézségek idején. Hűséges, kitartó.

2. „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek,...” (27,6.)

Megmondja, ha hibáztam, még ha tudja, hogy meg is bánt vele, de mindezt jó szándékkal teszi, nem hagyja rám a rosszat.

3. „Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.” (27,9.)

A jó barát tanácsol.

4. „Kigúnyolja embertársát az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat. A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” (11,12-13.)

A másik hibáját nem teregeti ki, titkokat nem ad ki másoknak.

5. „Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad barátjától.” (17,9.) Megbocsát, nem emlegeti fel a sérelmeket, mert az a kapcsolat széteséséhez vezetne.

6. „Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!” (22,24.)

Nem mindegy, hogy kivel barátkozunk! A rossz társaság, rossz barátság csapda lesz a számunkra.

(Boros Lajos barátai tanácsára vett részt fegyveres betöréseken, amelynek több évtizedes fegyház lett a vége. De az Úr rátalált, megváltozott.)

Az Úr Jézus kínálja az Ő barátságát. Ha nincs is igaz barátod, most lehet, aki mindig melletted áll:

„Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok nektek.” (János 15,14.)

Kapcsolataink 3. 

Isten-ember közötti kapcsolat

Pál megtérése (ApCsel 9, 1-30. Szóban, szabadon elmesélni)

Pál találkozott személyesen Istennel, megszólította őt. (Pedig akkor már Jézus nem élt testben a földön.)

Személyes megtérés történetének elmondása. (Hogyan találkozhatunk ma is Istennel személyesen?)

A kapcsolataink akkor működnek csak igazán, ha az Istennel való kapcsolatunk helyre áll.

„Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” (1. Jn 4,19.)

Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk (a kereszten), amikor még bűnösök voltunk..” (Róm 5,8.)

Megelőlegezett szeretet, a ki nem érdemelt szeretet.

2 parancsolatban összegzi, summázza a parancsolatok lényegét Jézus:

„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből!” A második ez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Mt 12, 30-31.)

Isten szeretetkapcsolatban szeretne velünk élni. Ő egy személyesen megismerhető Isten.

Amikor megértjük, hogyan szeretett bennünket, akkor tudjuk igazán elfogadni, szeretni embertársainkat is. (Az ellenségeinket is! Ehhez már az Istentől kapott szeretetre, agapéra van szükségünk, amely feltételek nélküli.)

A kereszt ábrázolja ki a legszemléletesebben a kapcsolatainkat. Ha az Istennel való kapcsolatom harmonikus (vertikális), akkor az emberekhez való viszonyulásom is megfelelő (horizontális).